Díj

Sziasztok!

Ugyan nem update, de szeretném megosztani veletek az elismerést, amit kaptam. Immár ez a második történetem, amit a közelmúltban díjra jelöltek, és meg kell, hogy mondjam, amikor tavaly májusban nagy nehezen rávettem magam az első történetem publikálására, még csak feliratkozókra sem számítottam, nem hogy díjakra... És most itt tartunk: egy új, még kidolgozatlan és igencsak a kezdeteknél tartó fanfictionnél, ami máris díjra volt érdemes valaki szemében. Ez számomra nagyon nagy megtiszteltetés.

A díjat nagyon köszönöm Sinori Kirinek, a BTS You are my death bloggerének, ahogy a kedves szavakat is! Nagyon örülök, hogy a fenntartásaid ellenére esélyt adtál ennek a történetnek. :)

A díj szabályai:

1. Ismertesd a szabályokat!

2. Nevezd meg, és linkeld be, akitől kaptad a díjat és köszönd meg neki!

3. Válaszolj az általa feltett 10 kérdésre!

4. Tegyél fel 10 kérdést!

5. Jelöld meg azokat a blogokat (10 db), akiknek továbbadod a díjat! 

(Mivel szinte nem olvasok magyar blogokat, és a legutóbbi díjamnál, a másik történetemnél bejelöltem azokat, akiket érdemesnek tartottam, kifogytam... Így ezt a lépést sajnos kihagyom és kérdéseket sem teszek fel, kérem megértéseteket.)

Sinori kérdései: 

1. Mennyiben befolyásolja a jelenlegi lelkiállapotod az adott irományod hangulatát? 

Elég nagy százalékban, azt kell, hogy mondjam. De ezt próbálom kihasználni: az adott periódusban olyan hangulattal ülök a gép elé, ami összeegyeztethető a történettel (tehát ha szomorú rész következik, akkor nagy valószínűséggel akkor fogok neki az írásnak, amikor magam alatt vagyok). Azt hiszem, hogy így megfelelő érzéseket tudok közvetíteni és rá is lehet hangolódni jobban a történésekre. 

2. Mennyiben befolyásolja a jelenlegi lelkiállapotod az épp most választandó műved témáját?

Hangulat emberként ismét csak az a válaszom, hogy nagy mértékben. 

3. Milyen mértékben tudsz azonosulni az adott fő karaktereid személyiségével, függetlenül attól, hogy te adod neki, vagy az eredeti formázott személyét igyekszel vissza adni? 

Minimum egy szereplővel biztosan egyezik a személyiségem, amikor írok; akár kitalált, akár valós karakter személyiségével dolgozom. Óhatatlanul is megteszem; majdhogynem képtelen lennék az írásra, ha olyan személyekkel kellene írnom, akikben nem találom meg valamilyen szinten magamat. Természetesen néhányszor előfordul, hogy a szöges ellentétét fogalmazom/alkotom meg annak, amit képviselek, de mindig van valaki, aki egy az egyben a kiköpött másom. 

4. Mi befolyásol abban, hogy elkezd az írást? Ezt úgy értem, hogy most nincs kedvem, mert épp akad érdekes dolgom is vagy, netán se ötlet, se kedv, de hozni kell a folytatást, ezért valamit mindenképp össze dobok... 

Van, amikor - mint te is írtad - rám tör a "frissíteni-kell-asap-de-nincs-ötlet" érzés, és nyaggatom magam, hogy leüljek írni, de általában ilyenkor sosem vagyok elégedett a végeredménnyel, így ezt a "módszert" egyre inkább hanyagolom. Vannak viszont pillanatok, amikor bevillan egy szikra, mert láttam/hallottam valamit, ami megihletett és azonnal nekivágok, aztán van, amikor éjszaka is gépelek, mert pörög az agyam és nem tudok leállni. (Általában pont akkor történik ilyesmi, amikor vizsgára vagy bármi másra kéne készülnöm, ami nem tesz jót, de ez mellékes. Procrastination at its finest.)

Én azon az elven vagyok, hogy inkább megvárakoztatom az olvasóimat, kevesebbet posztolok, de a "mennyiség", a kierőszakolt mondatok, stb. ne menjen a minőség rovására.

5. Mekkora részét teszi ki az életednek, hogy írsz? 

Tekintve, hogy ezzel vezetem le az életemben felgyűlt stressz egy részét, elég nagy hányadát. Amióta elkezdtem posztolni is a történeteimet, egyre többet. 

6. Hány történetet tudsz egyszerre vezetni anélkül, hogy belebonyolódnál? 

Jelenleg három történetet írok egyszerre és őszintén: nem bonyolódok bele. Bár a karakterek szinte teljesen ugyanazok, a történet és a műfaj teljesen más; talán ezért. Persze az idő beosztásával már nagyobbak a problémáim. 

7. A karaktereid személyiségét hány százalékba teszi ki a sajátod? 

Változó; van akiben jobban megjelenik az énem, van, akiben kevésbé.

8. Mennyire vagy megelégedve a munkáiddal? 

Őrült maximalista lévén sosem eléggé. 

9. Mit teszel meg annak érdekében, hogy fejlődhess és jobb íróvá válj(már ha ezt érdeked egyáltalán)?

Olyan írók írásait olvasom, akik TÉNYLEG tudnak írni és reflektálok a saját írásaimra az övék alapján formailag, karakterfejlődésileg, történetvezetésileg, stb. A legjobban persze az segítene, ha építő jellegű kritikát kaphatnék minden egyes fejezetemre, de sajnos az ilyen eset elenyésző... Kezdő íróként pedig a legnagyobb szükség erre van, nem a buksisimogatásra. 

10. Sorolj fel néhány írót/bloggert, akiknél mindegy, hogy melyik páros, vagy milyen a történet, akkor is elolvasod, mert tetszik a stílusa, vagy egyéb okokból... 

Eddig két magyar bloggert tudok említeni: az egyik Noel (többeknek talán a Limbo miatt ismerős, imádom a sztorijait) a másik pedig Park Il-Joon (Naughty pizzas, Let me love you és még sorolhatnám). Külföldi fanfiction írók közül rengeteget tudnék sorolni, de nem untatok most ezzel senkit. 

Még egyszer köszönöm a díjat és a lehetőséget; nagyon boldoggá tett. 

Park Chan Young out. ~